Pompás nyugalom (175 m2)
2009/10     Fotó: Barbay Csaba, Flashback Photo     Szöveg: Berényi Boglárka     Lakberendező(k): Ferenczi István
A város kontra "városmentes" életvitel polémiája régóta megoldatlannak tűnik, hiszen az előnyök mindkét oldalon kötöttségekkel járnak. Bárhogy is döntünk, a lényeg, hogy tudatosan vállaljuk választásunkat, és éljünk az ezzel adódott lehetőségekkel. Vendéglátónk irigylésre méltó harmóniában van önmagával és környezetével. A Budapesttől negyven kilométerre, lankás táj fogja közre a házat, amely alapján az olvasó fejében már ott is vannak ízléses, de szokványos képek arról, milyen lehet a ház. De mindezt most tegyük félre, mert az eklektika, amely a házban fogadott, távol áll minden megszokott elképzeléstől. A művészet és a minőség szeretete, a szellemi szabadság bizonyítéka mindenhol jelen van, ahol a múlt szerves része a jelennek, mint ahogy a ház eredeti kőfala is beépült az új házba. A lakás jó térrendezése – a konyhával kapcsolatos, ugyanakkor szeparált nappali, jól tagolt privát szféra – sokkal több intim teret biztosít a megszokott egyterű lakásoknál. Egyébként is elmondható, hogy a külvilágtól való teljes elzártság tudatos választása volt a belsőépítésznek, hiszen a házat is zöld növényekkel dúsan benőtt kőfal veszi körül. A térszervezés egyik alappillére a jól átgondolt funkciók és az, hogy a tulajdonos tisztában volt saját igényeivel és reálisan látta életvitelét. Éppen ezért nem került nagy étkező a házba, hiszen a baráti összejövetelek időszaka inkább a nyár, ezért a kertben lévő házban egy külön étkező-konyhát alakítottak ki. A házban uralkodó belsőépítészeti ötleteket és stíluskavalkádot már sokkal nehezebb szavakba önteni.
Hozzászólások
0 hozzászólás
Lapozzon bele

Bejelentkezés

E-mail:

Jelszó:

hirdetés