Madárdal a Belvárosban (96 m2)
2011/8     Fotó: Berényi János     Szöveg: Verbőci Patrícia     Lakberendező(k): Jakab Éva
Külföldön töltött hosszú évek után hazatérni, rátalálni és magadéra formálni az otthonod, végre tartozni valahova, ahol minden tárgyhoz egy történet fűződik, ahol örülsz, ha meg van karcolva a frissen felújított parketta a gyerekek játékaitól…erre vágytam, és itt megtaláltam. Az a jó abban, ha valaki nem budapesti, hogy amikor lakást akar venni a fővárosban, nem feltétlenül diszkriminál kerületeket. Mi sem a múlttal foglalkoztunk, hanem a jelennel, és a remélhetően szép jövőnkkel. Először a Ferencvárosban néztünk körül. Mikor elkezdtük keresni azt a helyet, amit valamikor otthonunknak nevezhetünk, még csak annyit tudtunk, hogy napos lakást szeretnénk, körülötte sok-sok zöld területtel, minél közelebb a Belvároshoz. Szempont volt még, hogy jó öreg bérházban legyen, lehetőség szerint kovácsoltvas korláttal, széles ajtókkal, ablakokkal, magas mennyezettel. Amikor rátaláltunk a Ferenc térre – ahol a park helyén akkor még csak építési terület volt – rögtön tudtuk, hogy ide akarunk költözni. Pár hét várakozás után feltűnt a neten egy lakás egy art deco stílusú ház második emeletén. Három szobás, gyönyörű boltívekkel, nagy ablakokkal, eredeti réz kilincsekkel hívogatott bennünket: engem vegyetek meg! Szerelem volt első látásra, megbabonázott minket, így eladtuk a lelkünket az első banknak, amibe belebotlottunk. Amint megkaptuk a kulcsokat, megkezdtük a felújítást. Felkértem magam, hogy rendezzem be a lakást. Tulajdonképpen elég jól együttműködtem magammal, néha azonban vérre menő küzdelmet folytattunk. Elsődleges szempont egy békés, barátságos otthon kialakítása volt.
Hozzászólások
0 hozzászólás
Lapozzon bele

Bejelentkezés

E-mail:

Jelszó:

hirdetés