Ott kezdôdött, hogy találtunk egy fotót, ami egy olasz villát ábrázolt, pontosabban az oda vezetô utat. Ezt kiraktuk a hűtôszekrényre, hogy lássuk a célt. Néhány héttel késôbb hétvégén ismét felfedezôútra indultunk. Amikor Bakonyára értünk, az egyik utcácskánál hirtelen megszólalt Anna: Na, itt kanyarodj be! Amint elhagytuk az utolsó házat, megelevenedett a hűtôre kirakott kép. Az út kissé lejtôsen vitt nyugati irányba, majd kb. 200 méter után éles jobb kanyar következett. Itt megálltunk és csodálatos kilátás tárult elénk. Déli fekvésű telek (akkor még szántóföld), távolban jegenyenyárfasorok (mint Toszkánában a ciprusok) és a Dráva völgye, távolban a horvátországi Papuk hegységgel. Nem volt kétséges, hogy megtaláltuk, amit évek óta kerestünk.